A NAV, az SZTFH és a dohányipari cégek képviselői előtt mutatta be feketepiaci kutatását az MDKSZ
Hétfőn Budapesten tartott sajtónyilvános szakmai rendezvényt a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége. Az eseményen Dr. Garai Renáta képzési vezető és Dr. Karácsony Gergely, az MDKSZ ügyvivője mutatta be azt a nagyszabású kutatási programot, amelynek keretében a fogyasztók attitűdje útján keresik a feketepiac mozgatórugóit.
A két szakértő elmondta azt is, hogy a kutatás keretében legalább tízezer fő megkérdezésével kérdőíves vizsgálatot is folytatnak majd a dohányfogyasztók között.
Kép: Dr. Garai Renáta, az MDKSZ képzési vezetője
A feketepiac olyan konkurenciát támaszt a jogszerűen működő dohány kiskereskedőknek, amelyet nem kötnek a szabályok, adminisztratív terhek, a fiatalkorúak védelme vagy az online értékesítés tilalma. Ezek a bűnözői körök adót sem fizetnek, így nem csoda, ha féláron és mégy így is jókora haszonnal tudják értékesíteni a dohánytermékeket. „Ezzel a konkurenciával egyedül nem tudunk megküzdeni” – mondta el Lengyel Antal, az MDKSZ elnöke, kiemelve, hogy a feketepiac nem csak a trafikosoknak, hanem a Magyar Államnak is konkurenciát támaszt.
Az Illegális Dohány Elleni Munkacsoport tevékenységének első eredményeit, és az így létrejött tudásbázis segítségével elért sikereket osztotta meg a résztvevőkkel Szilágyi Tamás pénzügyőr ezredes, a NAV bűnügyi főigazgató-helyettese. Sajnálatos módon hazánkban is működnek illegális dohánygyártó üzemek, ezekből többet felszámoltak az elmúlt két évben a NAV munkatársai.
Kép: Szilágyi Tamás pü. ezredes, a NAV bűnügyi főigazgató-helyettese
A résztvevők megerősítették együttműködési szándékukat és támogatásukról biztosították az MDKSZ kutatási projektjét – amelyhez hasonló volumenű fogyasztói kutatásra az elmúlt évtizedben nem volt példa.
Kép: Vizi Tamás, a Philip Morris Magyarország Kft. kereskedelmi kapcsolatok országos vezetője
Lengyel Antal megnyitó beszédének szerkesztett változatát alább olvashatják:
A nemzeti dohányboltok működési környezete nagyot változott az elmúlt években. Új adminisztratív és szervezési kötöttségek léptek életbe, egyúttal szigorodtak a szabálytalanságok miatti szankciók. Az üzlet jogszerű működtetése folyamatos odafigyelést, állandó törődést, sok tanulást igényel, ami egyre nagyobb munkaterhet is jelent. A szabályozási terhek mellett az anyagi terhek is nőttek: emelkedtek a munkaerő költségei, a szakképzett kollégáinkért néha a multinacionális élelmiszerláncokkal is versenybe kell szállnunk, üzleteink rezsiköltsége is többszörösére nőtt. Egy trafiküzletet jogszerűen működtetni – nehéz és költséges vállalkozás. A jogalkotó azonban a fiatalkorúak és a nemdohányzók védelme érdekében bennünket, zárt és ellenőrzött rendszerben működő trafikosokat ruházott fel a dohány kiskereskedelem gyakorlásának jogával. Ezeket a kötöttségeket, terheket a koncessziós joggal együtt elfogadtuk, üzletemberként tudunk vele számolni. Működni viszont csak akkor tudunk, és munkánkból megélhetést biztosítani a családjainknak, ha a dohányfogyasztók továbbra is vásárolnak tőlünk.
Nem vagyunk azonban képesek megküzdeni olyan konkurenciával, amelyet nem kötnek ezek az előírások, amelyet nem terhel adókötelezettség, és amely megszeg minden hirdetési, értékesítési és életkori korlátozást, és ezért féláron kínálhatja a dohánytermékeket – még így is óriási haszonnal. Ez a konkurencia az illegális kereskedelem: napjainkra szinte minden ötödik szál elszívott cigaretta innen származik. Ez egy olyan konkurencia, ami nem is létezhetne, aminek minden eleme tiltott, és a büntetőjog által üldözött. Tovább megyek: az illegális dohánykereskedelem magának a Magyar Államnak támaszt konkurenciát, hiszen a trafikosok az állam nevében, annak kinyújtott kezeként járnak el! Egy ideális világban nekünk nem is kellene ma itt ülnünk…
Miért létezhet és virágozhat minden tiltás és üldözés ellenére mégis az illegális dohánykereskedelem? Közgazdasági alaptétel az, hogy kereslet nélkül a kínálat hiába létezik. Úgy gondolom, hogy a csempészek, illegális gyártók és feketepiaci kereskedők mellett a figyelmünket a vásárlóra is oda kell fordítanunk. Ő vajon miért hagyott fel a nemzeti dohányboltok látogatásával, és miért fogadja el a napi cigarettáját egy bűnöző koszos csomagtartójából, vagy egy online csomagküldő oldalról? A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége ezért országos kutatást indít útjára, amelynek célja az, hogy megismerjük a fogyasztók motivációit, a döntéseik mögött álló mozgató erőket.
Köszönöm az itt jelen lévőknek – hatósági és dohányipari szervezeteknek – az illegális piac elleni küzdelemben eddig tett erőfeszítéseiket. Kérem, hogy legyenek partnereink ebben az új programban is, hogy tovább bővíthessük ismereteinket és új módszereket kereshessünk a feketepiac elleni küzdelemre.