Állásfoglalásunk az EU dohányjövedéki irányelv tervezetével kapcsolatban

A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) aggodalmát fejezi ki a 2011/64/EU irányelv
felülvizsgálatára benyújtott tervezettel kapcsolatban. Úgy véljük, hogy a javasolt módosítások és a
tervezet mögött álló jogalkotói koncepció nem alkalmas a kitűzött – általunk is elismert és
tiszteletben tartott – közegészségügyi cél (a dohányosok számának, illetve a dohányzás okozta
ártalmaknak a csökkentése) elérésére. Ezzel szemben számos, nem kívánt negatív következményt fog
okozni mind közegészségügyi, mind kriminalisztikai, mind pedig gazdasági és szociális területen. Úgy
véljük, hogy az értékesítési csatorna szabályozása, vagyis a dohánytermékek és más nikotinos
termékek zárt, államilag szabályozott rendszerben való kiskereskedelme – melyre Magyarország
trafikrendszere jó példa – hatékonyabb eszköznek bizonyul a fiatalkorúak védelmére és a lakosság
dohánytermékekhez való hozzájutásának szabályozására.

• Az árazás útján való szabályozás nem hatékony. Az adatok azt mutatják, hogy a
  dohányfogyasztás mértékének csökkenése nem mutat jelentős eltérést azokban az
  országokban, ahol jelentős áremeléseket vezettek be, az ilyen eszközökkel nem élő
  országokhoz képest. A dohányosok száma lassú, folyamatos (évi 1% alatti mértékű) csökkenő
  tendenciát mutat az EU országaiban általában. A kiemelkedően magas adószintet alkalmazó
  országok (pl. Franciaország) sem tudták szignifikánsan meghaladni az Unió többi országában
  mért átlagos csökkenési mértéket. Ebből láthatjuk, hogy az árnövekedés nem a
  dohányfogyasztási szenvedélyük abbahagyására ösztönzi a fogyasztókat, vagy legalábbis
  ennek mértéke nem jelentős.

• A túl magas fogyasztói ár bizonyítottan az illegális kereskedelem felé tereli a vásárlókat. A
  kiemelkedően magas adószintet és fogyasztói árat alkalmazó államok, így például Írország
  vagy Franciaország, a dohánytermék feketepiac nagyarányú térnyerésével küzdenek.
  Franciaország esetében például a 2024. évben az illegális forrásból származó cigaretták tették
  ki az összes fogyasztás 37,6%-át, ezen felül a más országokban legálisan vásárolt és a határon
  áthozott cigaretták további 11,8%-át adták a fogyasztásnak. Írországban 31,5% volt az
  illegális és 17% a külföldi termékek aránya. Vagyis az elfogyasztott cigaretták fele nem a
  legális belföldi kiskereskedelemből származik. Az MDKSZ 2024-ben végzett, nagymintás
  fogyasztói felmérése is azt mutatta, hogy a válaszadók több mint 20%-a azért fordult a
  feketepiac felé, mert a nemzeti dohányboltok árait nem tudja vagy nem akarja megfizetni. Az
  árak emelkedése és a feketepiaci termékek részarányának növekedése statisztikailag is
  kimutatható. Látható tehát, hogy az áremelkedés nem a leszokás felé, hanem sokkal nagyobb
  arányban az illegális kereskedelem irányába tereli a dohányfogyasztókat.

• Az illegális kereskedelemben nem ellenőrzött minőségű és összetételű (pl. nikotintartalom,
  egyéb káros anyagok, növényvédőszerek maradékai, ragasztóanyagok) termékeket kapnak
  a fogyasztók. Így a dohányzással együtt járó káros hatásokon felül további egészségügyi
  veszélyeknek vannak kitéve.

• A dohánytermékek illegális kereskedelmét, a hamisított termékek előállítását,
  csempészését nemzetközi szervezett bűnözői csoportok végzik. Számukra ez könnyű
  bevételt jelent, amivel más aktivitásaikat – drog- és fegyverkereskedelmet,
  embercsempészést – finanszírozzák. A jelentős dohány feketepiac jelenléte hozzájárul az
  országban a szervezett bűnözői csoportok megerősödéséhez.

• A jogszerű kiskereskedelem a magas árak hatására jelentős számban veszíti el a fogyasztóit
  a feketepiac javára. A rendkívül részletes szabályozást betartó, rendszeresen ellenőrzött, a
  termékeket az előírt áron értékesítő és az államnak adót fizető, törvénytisztelő trafikosok
  nem tudnak versenyezni a dohányárut hozzájuk képest féláron kínáló feketepiaci árusokkal, a nikotinos termékeket illegálisan árusító, külföldre bejegyzett weboldalakkal. A dohányboltok
  jellemzően családi mikrovállalkozásként működnek: ez az ágazat Magyarországon mintegy
  20 000 embernek biztosít megélhetést, sokszor az egyetlen, még működő kiskereskedelmi
  egységként a kistelepüléseken. A feketepiac újabb hirtelen térnyerése ezeknek a magyar
  családoknak a megélhetését sodorja veszélybe, és tovább súlyosítja a legszegényebb vidéki
  régiók hátrányát.

Úgy gondoljuk a fentiek alapján, hogy az Európai Bizottság által választott megközelítés hatásossága
nem bizonyított, a káros következményei azonban nagyon súlyosak lesznek. Kérjük ezért a
döntéshozókat, hogy a bemutatott irányelv-tervezetet jelen formájában ne támogassák!

Az MDKSZ szakmai érdekképviseleti szervezetként nyitott az érdemi, szakmai párbeszédre, szívesen
osztjuk meg információinkat és kiskereskedői tapasztalatunkat a döntéshozókkal. Keressen minket a
titkarsag@mdksz.hu e-mail címen!

Tata, 2025. július 22.