Interjú Dr. Nagy Lászlóval az SZTFH általános elnökhelyettesével

dr-nagy

Nagy László az ELTE Jogtudományi Karán végzett. Azóta az államigazgatásban, azon belül a központi közigazgatásban dolgozott. (Közigazgatási- és Igazságügyi Hivatal, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda). A Szerencsejáték Felügyelet vezetését 2017 júliusától látta el a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságába történő beolvadásáig. 2021. október 1. napjától az SZTFH általános elnökhelyetteseként dolgozik. A portfólióba az általános jogalkotási és üzemeltetési feladatok mellett beletartozik többek között a szerencsejáték szervezők, valamint a dohánytermék-kereskedőkkel kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési és felügyeleti jogosítványok ellátása is.

Milyen korábbi tapasztalatokat, ismereteket tud a Hatóságnál is jól hasznosítani?

Álláspontom szerint a szerencsejáték-szervezés és a dohánykereskedelmi szektor több szempontból is rokonterületnek minősül egymással: a jogalkotó mindkét tevékenységet (többek között annak nemzetgazdasági, valamint közegészségügyi jelentősége miatt) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének minősítette. További kapcsolódási területnek mutatkozik az értékesítési pontok közötti jelentős átfedés is: a trafikok döntő többsége a dohánytermékek árusítása mellett egyben szerencsejáték értékesítési helynek is minősül. 

Ezen körülmények indokolták azt a szervezeti struktúra kialakítást, hogy a szerencsejáték- és a dohánypiac feletti felügyeleti és szabályozási jogkörök a Hatóságon belül egy kézben összpontosuljanak. Külön is szeretném kiemelni az úgynevezett „integrált ellenőrzési rendszer” SZTFH általi bevezetését, melynek eredményeképpen egyszerre történik a trafikokban a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos előírások, valamint a dohánykiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése.

Mik az elképzelései, célkitűzései vezetőként?

A hazai dohánytermék-kiskereskedelem a maga komplexitásával egy jól kialakított szabályozási környezetben működő, átfogóan felügyelt rendszer, amelyhez illeszkedően az SZTFH is komplex jövőképpel rendelkezik. A jövőre nézve stratégiai cél, hogy a dohányügyi terület közreműködjön a jogi szakterülettel egyeztetett kodifikációs javaslatok mentén tervezett, szakmailag megalapozott és ütemezett jogalkotásban, ennek eredményeképpen, már az Országgyűlés asztalán van, az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a dohányszektort is érinti.

KIEMELT FONTOSSÁGÚAK A SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Továbbra is cél, hogy a Hatóság dohányügyi területe a nemzetközi véráram része legyen. Ennek érdekében részt veszünk a szakterületet érintő nemzetközi jogalkotási folyamatokban, a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerével kapcsolatos európai uniós szintű szakértői munkacsoporti feladatokban, erősítjük a bilaterális kapcsolatokat azon európai uniós országok illetékes hatóságaival, ahol a magyarhoz hasonlóan jól szabályozott működési környezetben zajlik a dohánytermékek kereskedelme, valamint megosztjuk a magyar know-how-t olyan országokkal, amelyek szabályozásukkal fel kívánnak zárkózni az Európai Unió, illetve a WHO által szabott követelményekhez. Büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt évtizedben Magyarország ígéretes eredményeket ért el a dohányipari szabályozás terén, amelyet az is jól mutat, hogy egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés övezi a magyar gyakorlatokat, és Európában egyre többen kíváncsiak a magyar siker titkára.

Terveink között szerepel, hogy mindazon tevékenységeket, amelyeket a szektor szereplői megszokhattak a jogelőd társaságtól, - például a dohánytermék-kiskereskedők országos szakmai képzése, a dohányipari ágazati konzultációs fórum, szakmai konferencia, prevenciós kampány, - aktualizált formában a jövőben is lebonyolítjuk. Mindezen túlmenően kiemelt fontosságúnak tartom a szakmai együttműködéseket, legyen szó akár a Hatóság egyes területeinek tapasztalatcseréjéről, akár a Dohányügyi Igazgatóság más szervezetekkel, szövetségekkel, stratégiai partnerekkel ápolt kapcsolatairól, amelyekre a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk.

Milyennek látják a hatóság szerepét a dohányszektor felügyeletében?

Ha egy tételmondattal kellene válaszolnom, akkor azt mondanám, hogy: a nemzeti önrendelkezés mindenek előtt. Kicsit hosszabban pedig azt lehet elmondani, hogy az SZTFH független szabályozó szervként felügyeleti, hatósági és jogalkotási feladatkört is ellát egyidejűleg. Ennek a működési formának vitathatatlan előnye, hogy a Hatóság a felügyelete alá tartozó gazdálkodói kör jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését, a rájuk vonatkozó előírások betartását felügyeli, ellenőrzi, egyúttal a piaci változásokat is figyelemmel kíséri, és az így megszerzett tapasztalatok alapján, saját hatáskörben lehetősége van a szabályozási környezet szükség szerinti módosítására, finomhangolására is. Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartom, hogy a dohánypiaci szereplőkkel aktív legyen a párbeszéd, így kiemelt figyelmet fordítunk a partnerekkel történő kapcsolattartásra, egyúttal folyamatosan monitorozzuk a dohánypiacon uralkodó tendenciákat, trendeket. Az SZTFH általános piacfelügyeleti jogkörénél fogva képes azonosítani, és szükség esetén gyors intézkedéseket tenni az olyan országos jelentőségű társadalmi problémák esetében is, mint a fiatalkorúak körében járványszerűen terjedő illegális dohánytermékek elterjedése. 

Ilyen jelenség az Elf Bar is, amellyel kapcsolatos kockázatokat első alkalommal az SZTFH azonosította és szakmai értelemben koordinálta a szakhatóságok közötti munkát, annak érdekében, hogy mielőbb elejét lehessen venni egy illegális és az egészséget egyértelműen veszélyeztető hatású termék robbanásszerű terjedésének.

Az SZTFH és a NAV együttműködésének köszönhetően jelenleg is számos eljárás van folyamatban e termékek illegális forgalmazóival szemben. Az SZTFH továbbá elindította a 1828-as ingyenesen hívható méregzöld számát, amelyen tájékoztatást nyújt a termékről és ahova az Elf Barral kapcsolatos lakossági bejelentéseket várja.

Ha még egy példát mondhatok, akkor mindenképp említést kell tenni arról, hogy az utóbbi időszakban elszaporodtak a piacon a dohányt nem tartalmazó, különböző növényi vagy gyógynövényi alapanyagból készült, hevítéssel fogyasztható nikotintartalmú vagy nikotinmentes termékek, amelyeket a forgalmazók és a fogyasztók az új típusú dohánytermékek alternatívájaként kezelnek. A dohánymentes hevítőrudak jelenleg a jövedéki kötelezettségeken és a forgalmazási korlátozásokon kívül esnek, így jelentős piacra kerülési előnnyel rendelkeznek. E termékek bárki által bárhonnan (például webshopból, benzinkúton, hírlapboltban, nagyobb élelmiszerláncokban) beszerezhetők, emellett eredetük és összetételük sok esetben nem ismert.

A dohányt nem tartalmazó hevítőrudakkal kapcsolatban az SZTFH jogszabály-módosítást készített elő, aminek hatályba lépését követően e termékek is bekerülnek a zárt dohány-kiskereskedelmi rendszer alá. 

Sajnos azonban a brüsszeli bürokrácia akadályt gördített a hatékony és gyors ügyintézés elé, ugyanis az Európai Unió illetékes szakbizottsága elutasította Magyarország sürgősségi kérelmét, hogy egy törvénymódosítási csomag elfogadásával gyorsan reagálhasson a hevítéssel fogyasztható gyógynövénytermékek szabályozására. Ennek ellenére a Hatóság következetes álláspontja változatlan. Továbbra is minden rendelkezésünkre álló jogi eszközzel fellépünk a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása, egészségük védelme, valamint a legális piac védelme érdekében.

Lassan tizedik éve létezik a trafikrendszer Magyarországon. Mi az, ahol esetleg javítani, módosítani lehetne?

A hazai dohánytermék-kiskereskedelem a kezdeti nehézségek után, mára egy komplex, jól kialakított szabályozási környezetben működő terület, ahol a piaci szereplők a termeléstől a nagykereskedelmen át a kiskereskedelmi forgalmazásig egy teljes körűen nyomonkövetett, szigorú előírások mentén egységesített, zártláncú rendszerben végezhetik mindennapi tevékenységüket.

Jövőre, a 10 éves működéssel az első kiadott koncessziós szerződések időtartamának feléhez érünk, emiatt célszerű lehet a jogalkotói célokhoz igazodó újításoknak, a jogszabályok korszerűsítési lehetőségének, valamint a különböző szakterületek felügyelete alatt álló, dohánypiacot érintő jogszabályok szinergiájának, fogalmi szinkronjának áttekintése is. Erre kiváló alkalmat biztosíthat a már említett dohányipari ágazati konzultációs fórum, amelynek ülésére a tervek szerint 2022. őszén kerülne sor.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendszer alapvetően megvalósította az induláskor kitűzött célokat. Míg korábban jellemző volt a multinacionális cégek befolyása a dohánytermékek kiskereskedelmében, addig ma már szinte kizárólag magyar kisvállalkozások üzemeltetik a trafikokat, ezzel egyidejűleg pedig sikerült megerősíteni a hazai fogyasztók érdekeinek védelmét. Az új szabályozási rendszer egyértelmű eredményeket hozott a fiatalkorúak védelme és a dohányzás visszaszorítása területén is. Magyarországon az elmúlt években 30%-ról 25%-ra csökkent a dohányosok száma a felnőtt lakosság körében. Míg 2013-ban a fiatalkorúak 45,5%-a próbálkozott dohánytermékek fogyasztásával, addig ez az arány 2020-ban 32,5%-ra csökkent. 

ALAPVETŐ CÉL AZ, HOGY EZ A TERÜLET PROSPERÁLJON

Melyek azok a fontos feladatok, változások, amelyekre a trafikosoknak fel kell készülniük?

Mint azt az előbb említettem az Országgyűlés előtt lévő, az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a dohányszektorra vonatkozóan is tartalmaz finomhangolásokat. Elfogadása esetén fontos lépések várhatók a nemdohányzók védelmében és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása érdekében. Magyarország célja ugyanakkor továbbra is, az, hogy élen járva reagáljon a társadalmi folyamatokra és a piaci trendekre. A törvényjavaslat ezért a Hatóság eszközeit erősíti és bővíti a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelem tekintetében. Természetesen, ahogy azt az ügyfelek már megszokhatták, a megfelelő időpontban minden olyan témában, ami érinti a nemzeti dohányboltok napi működését, tájékoztatókkal is segítjük majd a jogszabályi módosítások értelmezését és alkalmazását. Fontosnak tartom az idén ősszel is megszervezésre kerülő országos szakmai képzést, amit nem csak a képzési kötelezettség teljesítése érdekében érdemes és fontos elvégezni. A legutóbbi képzés óta számos olyan változás ment végbe, amelyekről az idei évben készül először átfogó tananyag. Ahhoz, hogy ügyfeleink tisztába kerüljenek a Hatóság munkájával, valamint kötelezettségeikkel, feladataikkal, érdemes ezeket a strukturált információkat alaposan áttekinteni, elsajátítani.

Milyen tanácsot adna a dohány kiskereskedőknek a jövőre nézve? 

A dohánytermék-kiskereskedelmi rendszer létrejöttének alapvető célja volt, hogy a kis- és közepes hazai vállalkozások lehetőséget kapjanak, megerősödjenek. A jövőre nézve is alapvető cél az, hogy ez a terület prosperáljon. Habár a magyar dohánytermék-kiskereskedők apró láncszemeknek tűnhetnek egy bonyolult és komplex rendszerben, mégis ők alkotják ennek a nagy egésznek a biztos fundamentumát, az alapot, amelyből építkezni lehet. Az olvasókat arra kérem, hogy a jövőben is tartsák fenn a korábban megszokott partneri kapcsolatukat a Hatósággal, maradjanak együttműködők, szabálykövetők. Ne sodorják magukat olyan helyzetbe, ami kockáztathatja a koncessziós jogosultságukat! Ha mindez így alakul, úgy gondolom, nincs miért tartaniuk a jövő kihívásaitól, további sikeres években bízhatnak.

(Forrás: Trafikosok Lapja)


Legfrissebb híreink

A 200 méteres szabály alkalmazása - az SZTFH állásfoglalásával

2022. augusztus 11.
A 200 méteres szabály alkalmazása - az SZTFH állásfoglalásával

 

Az SZTFH Dohányügyi Igazgatósága a napokban tájékoztatta a koncesszió jogosultakat arról, hogy módosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet. 

MDKSZ álláspont - 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet

2022. augusztus 11.
MDKSZ álláspont - 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet

Tisztelt Trafikostársak! Az SZTFH Dohányügyi Igazgatósága a napokban tájékoztatta a koncesszió jogosultakat arról, hogy módosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet. 

Fókuszban a biztonság - hamarosan zárul az országos kutatás

2022. augusztus 09.
Fókuszban a biztonság - hamarosan zárul az országos kutatás

Hamarosan zárul az országos kutatás kérdőívének kitöltési lehetősége, ezért arra biztatunk Titeket, hogy saját véleményetek "bekattintásával" Ti is segítsétek az eredményességet!

A dohányáru-szaküzletek forgalma 2,5 százalékkal nőtt

2022. augusztus 03.
A dohányáru-szaküzletek forgalma 2,5 százalékkal nőtt

A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban a nyers adat szerint 4,1 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, az év első hat hónapjában - a naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 10,3 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

MDKSZ közlemény

2022. augusztus 01.
MDKSZ közlemény

Tisztelt Trafikostársak!

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának tájékoztatása szerint a Hatóság - részben fiatalkorúak bevonásával - a nyáron fokozottan ellenőrzi a fiatalkorúak védelmét célzó szabályok betartását a nemzeti dohányboltokban.