Interjú Dr. Nagy Lászlóval az SZTFH általános elnökhelyettesével

dr-nagy

Nagy László az ELTE Jogtudományi Karán végzett. Azóta az államigazgatásban, azon belül a központi közigazgatásban dolgozott. (Közigazgatási- és Igazságügyi Hivatal, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda). A Szerencsejáték Felügyelet vezetését 2017 júliusától látta el a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságába történő beolvadásáig. 2021. október 1. napjától az SZTFH általános elnökhelyetteseként dolgozik. A portfólióba az általános jogalkotási és üzemeltetési feladatok mellett beletartozik többek között a szerencsejáték szervezők, valamint a dohánytermék-kereskedőkkel kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési és felügyeleti jogosítványok ellátása is.

Milyen korábbi tapasztalatokat, ismereteket tud a Hatóságnál is jól hasznosítani?

Álláspontom szerint a szerencsejáték-szervezés és a dohánykereskedelmi szektor több szempontból is rokonterületnek minősül egymással: a jogalkotó mindkét tevékenységet (többek között annak nemzetgazdasági, valamint közegészségügyi jelentősége miatt) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének minősítette. További kapcsolódási területnek mutatkozik az értékesítési pontok közötti jelentős átfedés is: a trafikok döntő többsége a dohánytermékek árusítása mellett egyben szerencsejáték értékesítési helynek is minősül. 

Ezen körülmények indokolták azt a szervezeti struktúra kialakítást, hogy a szerencsejáték- és a dohánypiac feletti felügyeleti és szabályozási jogkörök a Hatóságon belül egy kézben összpontosuljanak. Külön is szeretném kiemelni az úgynevezett „integrált ellenőrzési rendszer” SZTFH általi bevezetését, melynek eredményeképpen egyszerre történik a trafikokban a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos előírások, valamint a dohánykiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése.

Mik az elképzelései, célkitűzései vezetőként?

A hazai dohánytermék-kiskereskedelem a maga komplexitásával egy jól kialakított szabályozási környezetben működő, átfogóan felügyelt rendszer, amelyhez illeszkedően az SZTFH is komplex jövőképpel rendelkezik. A jövőre nézve stratégiai cél, hogy a dohányügyi terület közreműködjön a jogi szakterülettel egyeztetett kodifikációs javaslatok mentén tervezett, szakmailag megalapozott és ütemezett jogalkotásban, ennek eredményeképpen, már az Országgyűlés asztalán van, az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a dohányszektort is érinti.

KIEMELT FONTOSSÁGÚAK A SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Továbbra is cél, hogy a Hatóság dohányügyi területe a nemzetközi véráram része legyen. Ennek érdekében részt veszünk a szakterületet érintő nemzetközi jogalkotási folyamatokban, a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerével kapcsolatos európai uniós szintű szakértői munkacsoporti feladatokban, erősítjük a bilaterális kapcsolatokat azon európai uniós országok illetékes hatóságaival, ahol a magyarhoz hasonlóan jól szabályozott működési környezetben zajlik a dohánytermékek kereskedelme, valamint megosztjuk a magyar know-how-t olyan országokkal, amelyek szabályozásukkal fel kívánnak zárkózni az Európai Unió, illetve a WHO által szabott követelményekhez. Büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt évtizedben Magyarország ígéretes eredményeket ért el a dohányipari szabályozás terén, amelyet az is jól mutat, hogy egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés övezi a magyar gyakorlatokat, és Európában egyre többen kíváncsiak a magyar siker titkára.

Terveink között szerepel, hogy mindazon tevékenységeket, amelyeket a szektor szereplői megszokhattak a jogelőd társaságtól, - például a dohánytermék-kiskereskedők országos szakmai képzése, a dohányipari ágazati konzultációs fórum, szakmai konferencia, prevenciós kampány, - aktualizált formában a jövőben is lebonyolítjuk. Mindezen túlmenően kiemelt fontosságúnak tartom a szakmai együttműködéseket, legyen szó akár a Hatóság egyes területeinek tapasztalatcseréjéről, akár a Dohányügyi Igazgatóság más szervezetekkel, szövetségekkel, stratégiai partnerekkel ápolt kapcsolatairól, amelyekre a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk.

Milyennek látják a hatóság szerepét a dohányszektor felügyeletében?

Ha egy tételmondattal kellene válaszolnom, akkor azt mondanám, hogy: a nemzeti önrendelkezés mindenek előtt. Kicsit hosszabban pedig azt lehet elmondani, hogy az SZTFH független szabályozó szervként felügyeleti, hatósági és jogalkotási feladatkört is ellát egyidejűleg. Ennek a működési formának vitathatatlan előnye, hogy a Hatóság a felügyelete alá tartozó gazdálkodói kör jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését, a rájuk vonatkozó előírások betartását felügyeli, ellenőrzi, egyúttal a piaci változásokat is figyelemmel kíséri, és az így megszerzett tapasztalatok alapján, saját hatáskörben lehetősége van a szabályozási környezet szükség szerinti módosítására, finomhangolására is. Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartom, hogy a dohánypiaci szereplőkkel aktív legyen a párbeszéd, így kiemelt figyelmet fordítunk a partnerekkel történő kapcsolattartásra, egyúttal folyamatosan monitorozzuk a dohánypiacon uralkodó tendenciákat, trendeket. Az SZTFH általános piacfelügyeleti jogkörénél fogva képes azonosítani, és szükség esetén gyors intézkedéseket tenni az olyan országos jelentőségű társadalmi problémák esetében is, mint a fiatalkorúak körében járványszerűen terjedő illegális dohánytermékek elterjedése. 

Ilyen jelenség az Elf Bar is, amellyel kapcsolatos kockázatokat első alkalommal az SZTFH azonosította és szakmai értelemben koordinálta a szakhatóságok közötti munkát, annak érdekében, hogy mielőbb elejét lehessen venni egy illegális és az egészséget egyértelműen veszélyeztető hatású termék robbanásszerű terjedésének.

Az SZTFH és a NAV együttműködésének köszönhetően jelenleg is számos eljárás van folyamatban e termékek illegális forgalmazóival szemben. Az SZTFH továbbá elindította a 1828-as ingyenesen hívható méregzöld számát, amelyen tájékoztatást nyújt a termékről és ahova az Elf Barral kapcsolatos lakossági bejelentéseket várja.

Ha még egy példát mondhatok, akkor mindenképp említést kell tenni arról, hogy az utóbbi időszakban elszaporodtak a piacon a dohányt nem tartalmazó, különböző növényi vagy gyógynövényi alapanyagból készült, hevítéssel fogyasztható nikotintartalmú vagy nikotinmentes termékek, amelyeket a forgalmazók és a fogyasztók az új típusú dohánytermékek alternatívájaként kezelnek. A dohánymentes hevítőrudak jelenleg a jövedéki kötelezettségeken és a forgalmazási korlátozásokon kívül esnek, így jelentős piacra kerülési előnnyel rendelkeznek. E termékek bárki által bárhonnan (például webshopból, benzinkúton, hírlapboltban, nagyobb élelmiszerláncokban) beszerezhetők, emellett eredetük és összetételük sok esetben nem ismert.

A dohányt nem tartalmazó hevítőrudakkal kapcsolatban az SZTFH jogszabály-módosítást készített elő, aminek hatályba lépését követően e termékek is bekerülnek a zárt dohány-kiskereskedelmi rendszer alá. 

Sajnos azonban a brüsszeli bürokrácia akadályt gördített a hatékony és gyors ügyintézés elé, ugyanis az Európai Unió illetékes szakbizottsága elutasította Magyarország sürgősségi kérelmét, hogy egy törvénymódosítási csomag elfogadásával gyorsan reagálhasson a hevítéssel fogyasztható gyógynövénytermékek szabályozására. Ennek ellenére a Hatóság következetes álláspontja változatlan. Továbbra is minden rendelkezésünkre álló jogi eszközzel fellépünk a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása, egészségük védelme, valamint a legális piac védelme érdekében.

Lassan tizedik éve létezik a trafikrendszer Magyarországon. Mi az, ahol esetleg javítani, módosítani lehetne?

A hazai dohánytermék-kiskereskedelem a kezdeti nehézségek után, mára egy komplex, jól kialakított szabályozási környezetben működő terület, ahol a piaci szereplők a termeléstől a nagykereskedelmen át a kiskereskedelmi forgalmazásig egy teljes körűen nyomonkövetett, szigorú előírások mentén egységesített, zártláncú rendszerben végezhetik mindennapi tevékenységüket.

Jövőre, a 10 éves működéssel az első kiadott koncessziós szerződések időtartamának feléhez érünk, emiatt célszerű lehet a jogalkotói célokhoz igazodó újításoknak, a jogszabályok korszerűsítési lehetőségének, valamint a különböző szakterületek felügyelete alatt álló, dohánypiacot érintő jogszabályok szinergiájának, fogalmi szinkronjának áttekintése is. Erre kiváló alkalmat biztosíthat a már említett dohányipari ágazati konzultációs fórum, amelynek ülésére a tervek szerint 2022. őszén kerülne sor.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendszer alapvetően megvalósította az induláskor kitűzött célokat. Míg korábban jellemző volt a multinacionális cégek befolyása a dohánytermékek kiskereskedelmében, addig ma már szinte kizárólag magyar kisvállalkozások üzemeltetik a trafikokat, ezzel egyidejűleg pedig sikerült megerősíteni a hazai fogyasztók érdekeinek védelmét. Az új szabályozási rendszer egyértelmű eredményeket hozott a fiatalkorúak védelme és a dohányzás visszaszorítása területén is. Magyarországon az elmúlt években 30%-ról 25%-ra csökkent a dohányosok száma a felnőtt lakosság körében. Míg 2013-ban a fiatalkorúak 45,5%-a próbálkozott dohánytermékek fogyasztásával, addig ez az arány 2020-ban 32,5%-ra csökkent. 

ALAPVETŐ CÉL AZ, HOGY EZ A TERÜLET PROSPERÁLJON

Melyek azok a fontos feladatok, változások, amelyekre a trafikosoknak fel kell készülniük?

Mint azt az előbb említettem az Országgyűlés előtt lévő, az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a dohányszektorra vonatkozóan is tartalmaz finomhangolásokat. Elfogadása esetén fontos lépések várhatók a nemdohányzók védelmében és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása érdekében. Magyarország célja ugyanakkor továbbra is, az, hogy élen járva reagáljon a társadalmi folyamatokra és a piaci trendekre. A törvényjavaslat ezért a Hatóság eszközeit erősíti és bővíti a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelem tekintetében. Természetesen, ahogy azt az ügyfelek már megszokhatták, a megfelelő időpontban minden olyan témában, ami érinti a nemzeti dohányboltok napi működését, tájékoztatókkal is segítjük majd a jogszabályi módosítások értelmezését és alkalmazását. Fontosnak tartom az idén ősszel is megszervezésre kerülő országos szakmai képzést, amit nem csak a képzési kötelezettség teljesítése érdekében érdemes és fontos elvégezni. A legutóbbi képzés óta számos olyan változás ment végbe, amelyekről az idei évben készül először átfogó tananyag. Ahhoz, hogy ügyfeleink tisztába kerüljenek a Hatóság munkájával, valamint kötelezettségeikkel, feladataikkal, érdemes ezeket a strukturált információkat alaposan áttekinteni, elsajátítani.

Milyen tanácsot adna a dohány kiskereskedőknek a jövőre nézve? 

A dohánytermék-kiskereskedelmi rendszer létrejöttének alapvető célja volt, hogy a kis- és közepes hazai vállalkozások lehetőséget kapjanak, megerősödjenek. A jövőre nézve is alapvető cél az, hogy ez a terület prosperáljon. Habár a magyar dohánytermék-kiskereskedők apró láncszemeknek tűnhetnek egy bonyolult és komplex rendszerben, mégis ők alkotják ennek a nagy egésznek a biztos fundamentumát, az alapot, amelyből építkezni lehet. Az olvasókat arra kérem, hogy a jövőben is tartsák fenn a korábban megszokott partneri kapcsolatukat a Hatósággal, maradjanak együttműködők, szabálykövetők. Ne sodorják magukat olyan helyzetbe, ami kockáztathatja a koncessziós jogosultságukat! Ha mindez így alakul, úgy gondolom, nincs miért tartaniuk a jövő kihívásaitól, további sikeres években bízhatnak.

(Forrás: Trafikosok Lapja)


Legfrissebb híreink

Átadták a Continental Dohányipari Zrt. új gyártócsarnokát

2022. november 18.
Átadták a Continental Dohányipari Zrt. új gyártócsarnokát

A Continental Dohányipari Zrt. 9,2 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő fejlesztését adták át Sátoraljaújhelyen, a magyar kormány a beruházáshoz 3,6 milliárd forintos támogatást biztosított. 

Kétszer is kirabolták ugyanazt a dohányboltot – fegyházbüntetésre ítélt a bíróság két férfit

2022. november 13.
Kétszer is kirabolták ugyanazt a dohányboltot – fegyházbüntetésre ítélt a bíróság két férfit

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletet hirdetett egy fegyveresen elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben, amelyben két férfit 11 év 6 hónap, illetve 8 év fegyházbüntetésre, továbbá 12 év, illetve 8 év közügyektől eltiltásra ítélt. Ezen felül az I. rendű vádlottat 6 hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől, valamint több mint 1 millió forintra vagyonelkobzást is elrendelt velük szemben. A bíróság egyúttal megszüntette az I. rendű vádlottal szemben korábban más ügyben kiszabott 6 hónap börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot is.

Még egy évig maradhatnak az ízesített hevítőrudak

2022. november 11.
Még egy évig maradhatnak az ízesített hevítőrudak

Az Európai Bizottság a napokban hozta nyilvánosságra azt a felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely jelentősen megváltoztatja a hevített dohánytermékek kereskedelmének szabályait. A 2022/2100 számú felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet kimondja, hogy a hevített dohánytermékek kapcsán is – a hagyományos dohánytermékekhez hasonlóan – tilos lesz a jellegzetes ízesítésű termékek forgalomba hozatala, illetve tilos lesz minden olyan megoldás, amely a dohánytermék alkotóelemeiben (például a szűrőben, a papírban, a csomagolásban, a kapszulában) ízesítést tartalmaz.

Dohányboltban ütötte meg a volt élettársát - VIDEÓVAL

2022. november 05.
Dohányboltban ütötte meg a volt élettársát - VIDEÓVAL

 

Súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt indult ügyben az Esztergomi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be azzal a férfival szemben, aki a személyét ért telefonon tett megjegyzést személyesen, tettlegesen torolt meg.

Már tudják hány éves korig lehet következmények nélkül dohányozni

2022. október 29.
Már tudják hány éves korig lehet következmények nélkül dohányozni

Dohányosokat vizsgáló nagyszabású tanulmányt tettek közzé amerikai kutatók a napokban, amelyben több mint 550 ezer amerikai felnőtt egészségügyi adatait analizálták az 1997 és 2020 közötti időszakban. Érdekes eredmény született – derül ki, az Index írásából.