A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének álláspontja a T/6220. számú törvényjavaslatról
A T/6220 számú, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló 2012. évi CXXXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt, a szankciórendszer szigorítását célzó rendelkezések kapcsán a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége – figyelembe véve, hogy egyelőre csak a törvényjavaslat benyújtáskori szövege ismert – a jogalkotó számára megfontolásra ajánlja az alábbi szakmai szempontokat.
Úgy ítéljük meg, hogy a Trafiktörvény nemzetközi szinten is példaértékű dohány kiskereskedelmi rendszer kereteit határozta meg, és a mai napig messzemenően alkalmas a kitűzött jogalkotói célok, így mindenekelőtt a fiatalkorúak védelmének elérésére. Ezt mi sem mutatja jobban, mint a dohányzók arányának folyamatos csökkenése a lakosságban a trafikrendszer létrehozása óta. Véleményünk szerint a rendszer működési hiányosságai kisebb finomhangolásokkal, folyamatos párbeszéddel, a lakosság és a rendszer részeseinek edukációjával biztosíthatók.
A trafikrendszer létrejöttekor kiemelt jogalkotói célkitűzés volt az, hogy a dohány kiskereskedelmi koncessziók magyar emberekhez, családi kisvállalkozásokhoz kerüljenek. A nemzeti dohányboltok hálózata napjainkban mintegy 18 ezer család megélhetéséhez járul hozzá. A trafikok az állami adóbevételek pontos teljesítése mellett biztonságos, minden elemében ellenőrzött értékesítési csatornát biztosítanak az érzékeny termékkörök számára. A dohány kiskereskedők biztos és kiszámítható megélhetés reményében működtetik üzleteiket, beruházásokat hajtanak végre, fejlesztik szolgáltatásaikat. A dohányüzletek a helyi közösségek életének szerves részeivé, meghatározó pontjává, véleményformáló és információs csomóponttá váltak. Az ország szegényebb vidékein, legkisebb településein sokszor a dohánybolt az egyetlen, még nyitva tartó kiskereskedelmi egység, az ott élőknek munkalehetőséget biztosító vállalkozás.
Úgy véljük, fontos lenne továbbra is biztosítani a jogalkalmazói fokozatosság elvét a szankciórendszerben, valamint – éppen a szerényebb anyagi körülmények között működő kisvállalkozók érdekében – meghagyni a területért felelős felügyeleti hatóság számára az egyéni szempontok mérlegelésének lehetőségét a szankció mértékének meghatározása során. Aránytalanul súlyos jogkövetkezménynek tartjuk továbbá azt a rendelkezést, amely szerint a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül fiatalkorúak kiszolgálása miatt szankcionált trafikos nem pályázhat újra trafikkoncesszió elnyerésére.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a dohány kiskereskedők tisztában vannak a fiatalkorúak védelmét szolgáló előírásokkal, és tiszteletben tartják azokat. A legritkább esetben lehet szó szándékos törvénysértésről az esetükben, hiszen a fiatalkorú vásárló kiszolgálásával elérhető többletbevétel eltörpül a kiszabható bírság mértéke mellett, ezt senki nem akarja kockáztatni.
A szabálytalan értékesítések hátterében legtöbbször a boltban dolgozó munkavállaló leterheltsége, figyelmetlenségből eredő hibája, esetleg ismerethiánya áll, amire a trafikos (a szankció címzettje) nem tud hatással lenni. Éppen ezért a szankció szigorítása helyett a képzési kötelezettség, vagy a megállapított jogsértés esetén pótképzés teljesítésének előírását javasoljuk a kiszolgálást végző személy, illetve az érintett kereskedelmi egység munkavállalói számára.
A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége figyelemmel követi a jogalkotási folyamat alakulását. Az Országgyűlés által elfogadott törvényszöveg ismeretében fogalmazhatunk meg további szakmai észrevételeket. Szeretnénk megerősíteni, hogy szövetségünk egyetért a fiatalkorúak védelmét szolgáló jogalkotói célkitűzéssel, és örömmel osztjuk meg javaslatainkat az ennek elérését szolgáló eszközök kapcsán a döntéshozókkal. Hiszünk az őszinte, konstruktív párbeszédben és információmegosztásban, nyitottak vagyunk a trafikrendszer jövőjéről való közös gondolkodás felé.
Tata, 2023. november 22.
Közleményünk PDF formátumban ITT tölthető le.
Képünk illusztráció!