Beszédes nyomok a virtuális piactérben - A NAV e-kereskedelmi tapasztalatai

A kiterjedt piac szereplőinek működése jelentős kockázatokat hordoz, ami az állam költségvetési bevételeit veszélyezteti. Tipikus visszaéléseket, gyakran a fogyasztóknak és a tisztességes kereskedőknek is kárt okozó, illegális piaci gyakorlatokat térképeznek fel a NAV munkatársai. A jellemzően inkognitóban tevékenykedők kilétét és azt, hogy mi zajlik a valóságban, számtalan módszerrel képesek kideríteni. 

Az említett kockázatokat hordozza, ha az interneten olyan speciális terméket kínál valaki, amit csak engedéllyel lehet forgalmazni – például dohányárut, alkoholt; nemesfémből készült, márkavédett terméket –, vagy valamit gyanúsan alacsony áron hirdetnek.

A kockázatok felmérése után kiválasztott hirdetések nyomán komoly és összetett háttérmunka kezdődik a NAV ellenőrzési szakterületén.

A hirdetések mögötti cégek azonosítása jelenti az ellenőrzés kulcsát. Gyakori, hogy a legkézenfekvőbb módszerrel indul a folyamat, az online rendeléssel, ami gyakorlatilag próbavásárlást jelent. A csomag átvételében is vannak óvatosabb kereskedők, akik kizárják a személyes átvételt, és a rendelést postán és futárszolgálat bevonásával teljesítik. Feladóként általában valótlan adatok szerepelnek, de ilyen esetekben is csak idő kérdése, hogy a NAV kiderítse a valódi feladót, és személyén keresztül a kereskedő céget.

Az elektronikus térben zajló kereskedés beszédes nyomokat hagy az interneten, amiket feltárva és elemezve lényegében nem jelent gondot az ügyletek körülményeinek feltérképezése. Ezek a nyomok – módszeres eltitkolásuk ellenére is – információval szolgálnak a kereskedő árukészletéről, partnereiről, vevőköréről és egyéb jellemzőiről. A feltárt adatok pedig összehasonlíthatók azokkal, amiket az adott cég szolgáltat magáról a NAV-nak, online számláin, online pénztárgépén keresztül, alkalmazottainak bejelentésével és bevallásaival.

A háttérmunka nyomán kiderített adatok, szabálytalan gyakorlatok indokolják, hogy az ellenőrzés a kereskedő üzletében, telephelyén, azaz a helyszínen folytatódjék. Ekkor a kereskedő esélyt kap arra, hogy magyarázattal szolgáljon a NAV által feltárt eltérésekre, furcsaságokra, azonban igen ritka, hogy a visszaélésre utaló jeleket az ellenőrök félreértsék.

Ha a kereskedő nem tudja tevékenységének és árujának „tisztaságát” igazolni, a NAV munkatársai felkutatják a helyszíni bizonyítékokat – lefoglalhatják a gyanús árut, az üzleti iratokat, megvizsgálhatják és lemásolhatják a számítógépen tárolt információkat, szakértőket hívhatnak.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is kiemelt ellenőrzési feladat a webhelyeken, portálokon értékesítők adókötelezettségeinek ellenőrzése.

Az éves ellenőrzési tervvel összhangban megvannak az állandó, illetve a piaci sajátosságok alapján változó területek a NAV internetes monitoringtevékenységében és az ennek kapcsán kezdeményezett ellenőrzési cselekményekben.

Az adóhatóság ellenőrzéseket végző munkatársait nagyban segíti az információtechnológiai ellenőrzéseket végző szakterület, melynek munkatársai egyszerre rendelkeznek adóellenőrzési, valamint szakértői szintű informatika tudással, továbbá speciális műszaki eszközökkel feladatuk elvégzéséhez. Ezen munkatársak aktívan alkalmazzák a nyílt forráskódú, internetes monitoringot segítő megoldásokat is, melyeket ők fejlesztenek, illetve gondoskodnak azok naprakészségéről az adott feladatoknak megfelelően.

Éves szinten a munkatársak nagyságrendileg mintegy húszezer weboldal monitorozását végzik. Így átfogóan monitorozzák például a szállásközvetítő, ételkiszállítási platformokat, de nyomon követik bizonyos termékek internetes forgalmazását is. Így például folyamatosan figyelemmel kísérik a jövedéki- és a dohánytermékek (például Elf Bar, vágott dohány,); mobiltelefonok, tabletek és azok alkatrészei, kiegészítői; informatikai cikkek; arany, ezüst, bizsu ékszerek, drágakövek; kávégépek, kávék, kávékapszulák, utántöltők forgalmát és értékesítőit, különösen, ha a piaci ár alatt hirdetik termékeiket.

Kiderült, ki árult dohányt a neten

Fennakadt a szűrőn egy olcsó dohányt kínáló eladó is, aki inkognitóban tett szert közel 50 millió forint illegális bevételre. Háromféle, török származású, vágott dohányt kínált a dohánybolti ár töredékéért. Ehhez nyereményjátékot hirdetett, hogy kapósabb legyen az áru. A dohányt nem lehetett személyesen átvenni, csak futárszolgálaton keresztül. A csomagon a feladó fiktív személy volt, de a csomagadatok alapján a revizorok feltárták, hogy az eladó több mint ezer csomagot adott fel. Az eljárás bizonylat nélküli árusítás, bevételeltitkolás és jövedéki jogsértés miatt indult, feljelentés után a NAV bűnügyi szakterületen folytatódik. A NAV szankcióin túl a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 1 milliótól 50 millió forintig terjedő bírsággal sújtja az illegálisan működő eladót.

Forrás és táblázat: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

(Képünk illusztráció!)