COP9 – összegyűltek a WHO dohányzás-ellenőrzési egyezményének részes államai

cop9-1

November 8-12. között tartották az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési keretegyezményét (FCTC) aláíró államok vezetőinek kétévente esedékes tanácskozását.

A járványügyi helyzet miatt először elhalasztott, majd végül a virtuális térben megrendezett nemzetközi tanácskozást (COP9) nagy érdeklődés övezte mind a sajtó, mind a különféle érdekképviseleti és civil szervezetek részéről. A részvétel is rekordot döntött: a 181 részes államból 161 ország részt is vett a találkozón. Az esemény fontos eleme a 2021-2022. időszakban szinte egymást érő, a dohányzással és a dohánytermékek szabályozásával foglalkozó nemzetközi döntéshozói tanácskozásoknak (az Európai Unióban zajló jogalkotási munkáról a Trafikosok Lapja korábbi számában adtunk hírt).

A nagy várakozások ellenére az esemény csak egy viszonylag kis jelentőségű közös nyilatkozattal és egy pénzügyi alap felállítására tett vállalással zárult. Az Irán által kezdeményezett és számos más ország által támogatott közös nyilatkozat a koronavírus-világjárványból való kilábalásról szól, kihangsúlyozva azt, hogy a járvány hatásainak mérséklésére és a helyreállításra szolgáló nemzeti erőfeszítések fontos részét kell, hogy képezzék a dohányzás visszaszorítását szolgáló eszközök, különösen a dohánytermékek adótartalmának további emelése. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy közegészségügyi szabályozás kialakítása és az ilyen akciók megvalósítása során meg kell akadályozni a dohánypiaci szereplők befolyását vagy részvételét a folyamatban. A nemzetközi tanácskozás résztvevői megállapodtak abban is, hogy létrehoznak egy 50 millió dolláros kezdőtőkével működő pénzügyi befektetési alapot, amelynek segítségével külső finanszírozást is tudnak bevonni az egyezmény megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatásába. A létrehozandó pénzügyi alap kezelésével a megfelelő szakértelem biztosítása érdekében Világbankot bízza meg a WHO.

A megszületett záródokumentumoknál sokkal izgalmasabbak voltak a színfalak mögötti és nyilvános véleménycsaták, amelyek világosan kirajzolták a dohányzás elleni küzdelem politikai és szakmai erővonalait. A leginkább látványos törésvonal az ártalomcsökkentés kérdésköre kapcsán volt észrevehető. Az egyezmény szövege, illetve a részes államok egy része nem tesz különbséget a hagyományos (füstös) dohánytermékek és az újabb típusú, füstmentes megoldások (elektronikus cigaretták, hevített dohánytermékek, rágódohány, nikotinpárna, stb.) között, és az ártalomcsökkentés egyetlen módját a fogyasztók leszokásában, illetve a rászokás megelőzésében látja. Velük szemben fogalmazták meg a véleményüket azok a résztvevők, akik a nem égetés útján fogyasztott dohánytermékek kevésbé ártalmas mivoltára hívják fel a figyelmet. Szerintük az ártalomcsökkentés önmagában is hasznos közegészségügyi cél, és a jobban, illetve kevésbé ártalmas dohánytermékek egyformán kezelése (például azonos mértékű adóztatása) eltántorítja a vásárlókat a kevésbé káros alternatívák választásától. Hasonlóanan rajzolódtak ki az álláspontok az Európai Unió aktuális jogalkotási eljárásaiban is. Így például a rákbetegség elleni küzdelemről szóló, ún. BECA jelentés kapcsán beérkezett több ezer módosító indítványok egy része azt szorgalmazza, hogy az új típusú dohánytermékek essenek azonos megítélés alá, mint a hagyományosak, egy másik részük pedig az eltérő ártalomfaktor miatt eltérő jogi megítélést javasol ezek esetében.

Elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy itt a terméktípusok közötti csatáról is szó van, hiszen amíg a WHO aktívan támogatja a dohányzást helyettesítő gyógyszerészeti eszközök (pl. nikotintapasz) alkalmazását, addig a szintén nikotint tartalmazó, de dohánybolti termékekkel (pl. hevített termékek, nikotinpárna) kapcsolatban ellenséges az álláspontja.

Az ártalomcsökkentést támogató civil szervezetek és érdekképviseleti csoportok nagy részét nem engedték részt venni a tanácskozáson, így különféle figyelemfelkeltő akciókkal és sCOPe című, saját maguk által szervezett, alternatív online közvetítéssel próbáltak elérni a döntéshozókhoz és az érdeklődőkhöz.

Ebben a vitában hozott új színt a Fülöp-szigetek külügyminiszterének, Teodoro Locsin Jr.-nak a megszólalása a tanácskozáson, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a globális dohányzás probléma megoldása során meg kell hallgatni és figyelembe kell venni a legújabb tudományos eredményeket is. Hozzátette, hogy kiegyensúlyozott és tényalapú megközelítéssel kell hozzáállni a biztonságosabb nikotinos termékekhez, amely kapcsán kiemelte országa eredményeit abban, hogy a lakosság figyelmét ráirányították a hasonló élvezeti értékű, de kevésbé káros dohánytermékekre.

cop9-2

Szerző: Dr. Karácsony Gergely PhD, egyetemi docens, MDKSZ ügyvivő 

Kép: WHO

Legfrissebb híreink

Írország is állami licenszhez köti a dohánytermékek kiskereskedelmét

2023. június 07.
Írország is állami licenszhez köti a dohánytermékek kiskereskedelmét

A Dohány Kiskereskedők Európai Szövetsége (CEDT) útján kaptuk a hírt ír trafikos kollégáinktól, hogy Írország kormánya a múlt héten fogadta el azt a jogszabályt, amely jelentősen átalakítja a dohánytermékek kiskereskedelmi rendszerét és megerősíti a fiatalkorúak védelmét. Az új szabályozást júliusban léptetik életbe.

Mik a leggyakoribb hibák a dohányboltokban?

2023. május 02.
Mik a leggyakoribb hibák a dohányboltokban?

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága tájékoztatót adott ki a dohányboltokban folytatott ellenőrzések során feltárt leggyakoribb hibákról, illetve hiányosságokról. A hatóság a hibák elkerülésére is megfogalmazott néhány javaslatot. 

SZTFH rendelet a kötelező szakmai képzésről

2023. április 21.
SZTFH rendelet a kötelező szakmai képzésről

Megjelent a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszeréről szóló 8/2023. (IV. 11.) SZTFH rendelet. Erről a hatóság a cikkben található közleményben adott tájékoztatást.

A Continental 17 százalékkal emelte munkavállalói bérét

2023. április 20.
A Continental 17 százalékkal emelte munkavállalói bérét

A több mint 500 munkavállalót foglalkoztató Continental Dohányipari Zrt. 17 százalékkal emelte munkavállalói bérét, a cafeteria keretösszegét 10 százalékkal növelte, és bruttó 214 millió forintnyi jutalmat is szétosztott - közölte  Sátoraljaújhely egyik legnagyobb munkaadója az MTI-vel.