Egyre több európai országban ismerik fel az ártalomcsökkentés fontosságát

nok-cigiznek

Egészségügyi szakértők és orvosok osztották meg véleményüket és tapasztalataikat a dohányzásról, a dohánytermékek kereskedelmével kapcsolatos szabályozásokról, valamint a lehetséges ártalomcsökkentésről, azon a Görögországban tartott konferencián, amelyet a Nemzetközi Szövetség az Egészségért, a Dohányzás Visszaszorításáért és az Ártalomcsökkentésért (SCOHRE /International Association on Smoking Control & Harm Reduction) elnevezésű egyesület szervezett. 

A SCOHRE alapító tagja, az athéni Euroclinic Hospital kardiológiai osztályának vezetője, az Amerikai Egyesült Államok és több uniós ország példáját vázolta fel, a közegészségügyi szabályozás lehetséges irányával kapcsolatban.

Kiemelte az Egyesült Királyság, valamint az USA dohányzást érintő szabályozásait, s egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen gyakorlatok átvételét más országoknak is fontolóra kellene vennie. Dimitri Richter szerint, az Egyesült Államokban, már évek óta engedélyezett a cigaretta füstmentes alternatíváinak értékesítése, hiszen idejekorán felismerték, hogy az új technológiák alacsonyabb károsanyag kitettséggel rendelkeznek, mint a hagyományos dohánytermékek.

Véleménye szerint, az amerikai tudományos közösség, tulajdonképpen elfogadta a tényt, hogy amennyiben a dohányzók egy része nem tud/akar leszokni a dohányzásról, biztosítani kell számukra, az ártalomcsökkentés lehetőségét, kevésbé káros alternatívákhoz való hozzáféréssel.

Az USA-ban be is vezették, az ártalmaknak való alacsonyabb kitettség fogalmát is, amely azt jelenti, hogy az adott termék használata a cigarettázással összehasonlítva csökkentheti fogyasztója kitettségét a bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros anyagoknak, amelyek túlnyomó többsége a cigaretta égése során létrejövő füstben található.

Az Európai Unióban a jelenlegi szabályozás szerint a füstmentes alternatívák engedélyeztetéséhez például be kell nyújtani a termék összetevőire és károsanyag kibocsátására vonatkozó tudományosan alátámasztott adatokat, illetve kutatásokat arról, milyen fogadtatásra számíthat a termék a fogyasztók, különösen a fiatalok körében; és tanulmányokat arról, hogyan hat a termék az emberi szervezetre, igazolható-e az ártalomcsökkentés, várható-e, hogy a használata leszoktatja a dohányost a cigarettázásról.

A szigorú szabályozás, és a tudományosan alátámasztott állítások ellenére, a füstmentes technológiák forgalmazására, jelölésére, reklámozására nagyon eltérő szabályozások vannak érvényben az Európai Unió tagállamaiban. Olaszország, Bulgária és Ciprus engedi, hogy a fogyasztó tudományosan alátámasztott bizonyítékokon alapuló tájékoztatásban részesüljön arról, hogy az új, füstmentes dohánytermékek és elektromos cigaretták használata milyen kockázatokkal jár, milyen ártalmas anyagokat tartalmaznak a cigarettához képest. A norvég kormány szintén egyre inkább felismeri az alternatív dohánytermékek szerepét a dohányzás okozta megbetegedések visszaszorításában: 2018-ban a norvég közegészségügyi intézet jelentésében vizsgálta, a potenciálisan kevésbé káros, nikotint tartalmazó termékek forgalmazhatóságának előnyeit és esetleges hátrányait. Azt a konklúziót állapították meg, hogy amennyiben korlátoznák az emberek hozzáférését ezekhez az alternatívákhoz, akkor végső soron a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának további terjedéséhez járulnának hozzá.

A görög kormány olyan szabályozást fogadott el, amely különbséget tesz a füstmentes technológiák és a hagyományos dohánytermékek között. Angliában 2016 óta alkalmazzák az ártalomcsökkentést olyan esetekben, amikor a dohányzást, mint káros szokást nem lehet teljesen elkerülni vagy megakadályozni. Felmérések szerint, az előző évben, az országban 100 dohányosból 36 akart leszokni. Közöttük 29 százalék volt azoknak az aránya, akiknek ez egy éven belül sikerült is – ez a százból mindössze kilenc embert jelent. Vagyis 100-ból 91 dohányzó nem tette le a cigarettát. Az ártalomcsökkentő megközelítésnek köszönhetően mégis sikerült jelentős eredményeket elérni: Angliában évek óta folyamatosan csökken a hagyományos dohányterméket fogyasztók száma.

Dimitri Richter szerint, ugyan egyre több európai ország kormánya építi jogszabályaiba az ártalomcsökkentés elvét, reálisan csak akkor várhatjuk a cigarettázás eltűnését az életünkből, ha képesek vagyunk a cigarettázást hosszútávon is kiváltani képes, kevesebb káros anyag kibocsátással járó alternatívákat biztosítani a leszokni nem kívánó dohányzók számára. Meglátása szerint, a brit és a svéd gyakorlat, éppen ezek fontosságát emelik ki.

Forrás: medicalonline

Legfrissebb híreink

A Continental Dohányipari Csoport 16,5 milliárd forint összértékű beruházást hajt végre

2024. május 24.
A Continental Dohányipari Csoport 16,5 milliárd forint összértékű beruházást hajt végre

A Continental Dohányipari csoport 16 és félmilliárd forint összértékű ingatlanfejlesztési beruházást hajt végre a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sátoraljaújhelyen - közölte a vállalat.

 

Átadták a Hell Energy 80 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházását Szikszón

2024. május 24.
Átadták a Hell Energy 80 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházását Szikszón

Átadásra került a Hell Energy 80 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházása, amelynek a nyomán 240 új munkahely jön létre, az üdítőital-gyártó vállalat pedig megerősítheti piacvezető pozícióját a világ több országában - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szikszón.

SZTFH - Tájékoztatás az SZTFH 200 jelű űrlapról

2024. május 22.
SZTFH - Tájékoztatás az SZTFH 200 jelű űrlapról

A dohánytermék-kiskereskedelmi ügyek elektronikus ügyintézésének megkönnyítése és kényelmesebbé tétele érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága modern, a 21. századi elvárásokhoz igazodó elektronikus űrlapot vezet be.

 

 

A NAV, az SZTFH és a dohányipari cégek képviselői előtt mutatta be feketepiaci kutatását az MDKSZ

2024. május 14.
A NAV, az SZTFH és a dohányipari cégek képviselői előtt mutatta be feketepiaci kutatását az MDKSZ

Hétfőn Budapesten tartott sajtónyilvános szakmai rendezvényt a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége. Az eseményen Dr. Garai Renáta képzési vezető és Dr. Karácsony Gergely, az MDKSZ ügyvivője mutatta be azt a nagyszabású kutatási programot, amelynek keretében a fogyasztók attitűdje útján keresik a feketepiac mozgatórugóit. 

Illegális cigarettagyárat számoltak fel a NAV nyomozói

2024. május 09.
Illegális cigarettagyárat számoltak fel a NAV nyomozói

Közép-európai viszonylatban is kiemelkedő kapacitásúnak számító illegális cigarettagyárat, valamint a hozzá tartozó alapanyagok és késztermékek raktárhálózatát számolták fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) budapesti nyomozói - közölte a szervezet közleményében.