Partnerség, fejlődés 2022-ben - Lengyel Antal évértékelője
Lengyel Antalt, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnökét kértük arra, hogy értékelje adohány kiskereskedelmi szektor elmúlt egy évét, és ossza meg velünk gondolatait a jövő kapcsán.
A Tabak Expo keretében lehetőségem volt összefoglalni az év tapasztalatait, legfontosabb tanulságait, ezért nagy öröm számomra, hogy a Trafikosok Lapja hasábjain is összegezhetem ezeket a gondolataimat. Ha két aspektust kellene kiemelnem ebből az évből, akkor az a partnerség és a fejlődés fogalma lenne. Úgy érzem, hogy a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége egy újabb nagy lépést tett előre, hogy elnyerje azt a méltó helyet a dohányszektor szereplői, szabályozói és a nyilvánosság szemében, amelyet a hasonló trafikos érdekképviseleti szervezetek más országokban elfoglalnak. Európai összehasonlításban a nálunk működő trafikrendszer és szövetségünk is fiatalnak számít, azonban ez még így sem jelent rövid időt: szervezetünk idén már 20 éves történetre tekinthet vissza. Az állami licensz alapú trafikrendszer 2013-as kiépülésétől kezdve a koncesszióval rendelkező trafikosok érdekeit képviseljük hazánkban és a nemzetközi porondon, az Európai Unió döntéshozói előtt is. A magyar trafikrendszer pedig jövőre lesz tízéves, és azt láthatjuk, hogy beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat, sikeresen működik.
Maga a dohány kiskereskedelem is nagy hagyományokra tekint vissza hazánkban. 1867-től kezdve 1945-ig szintén állami engedélyhez kötött tevékenység volt, a két világháború között például a hadiözvegyek és hadiárvák jövedelemhez juttatásának eszközét jelentette a trafikkoncesszió. A trafikrendszer 2013-as kiépülésével a dohány kiskereskedelmi szolgáltatók jól szervezett rendszerben, egyértelműen azonosítható arculatot nyertek; azt szoktam mondani az ismerőseimnek, hogy a legismertebb hazai kiskereskedelmi márkát képviselem: hiszen a nemzeti dohányboltok hálózata közel 4500 üzlettel rendelkezik, jelen van minden településen. A helyi közösségek szerves részét képezik ezek a boltok, integrálódtak a települések szövetébe. Trafikos kollégáink legtöbbször a település lakói, ismerik a törzsvevőket és a boltba betérőket. Fontos kiemelni, hogy a trafikszektorban 18 000 fő dolgozik, ennyi család megélhetését biztosítja a dohány kiskereskedelem. A trafikokat jellemzően kis, családi vállalkozások üzemeltetik, amelyek kivétel nélkül magyar tulajdonosok kezében vannak. Ez a kiskereskedelmi csatorna a mindennapok része, közel van az emberekhez.
Azt szeretnénk, hogy ezeket az előnyöket a jövőben is hangsúlyozva olyan működési környezet alakuljon ki, ami hosszú távon is biztos megélhetést biztosít ezeknek a családoknak. Ne felejtsük el, hogy az egész dohány értéklánc kereskedelmi sikeressége végső soron azon múlik, hogy a trafikos a terméket értékesíti a fogyasztóknak. Ezért erre a kapcsolatra együttműködésként, értékként kell tekintenünk, megőrizni és továbbfejleszteni azt, hiszen minden szereplő számára - ide értve végső soron az adóbevételek útján az államot is - értéket teremt.
A dohány kiskereskedők érdekképviseleti szervezeteként eddig is sokat dolgoztunk trafikos társaink érdekében, és büszkék vagyunk az elért eredményeinkre. Összekötő kapocsként szeretnénk szolgálni a dohány kiskereskedők és a szabályozó hatóságok, illetve a dohányipari vállalatok között. A kereskedőtársainktól érkező kéréseket, a trafikos közösség problémáit, javaslatait közvetítjük a szabályozó hatóságok felé, így – hogy csak néhány témát említsek a közelmúltból – a koncessziójogosultság örökölhetősége, a társasági formaváltás problémái, a nyitvatartásra tett szerződéses vállalások módosítása, a forgalmazható termékek köre egytől egyig prioritásként szerepelt a napirenden. Szeretnénk a jövő dohány kiskereskedelmének aktív alakítói lenni, ezért szoros együttműködésre törekszünk a szabályozó hatóságokkal, és becsatornázzuk feléjük a kiskereskedők nézőpontjait, kéréseit.
Nagy öröm számomra, hogy a Tabak Expo megnyitóján Biró Marcell, az SZTFH elnöke is kihangsúlyozta, hogy számít a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségére, a szervezet szakmai javaslataira, és az eddigieknél is szorosabbra szeretné fűzni az együttműködés szálait. Ez a megerősített partnerség számunkra az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye, ami megmutatkozik a rendszeres egyeztetésekben és abban is, hogy az idei Tabak Expóhoz szakmai partnerként csatlakozott az SZTFH.
Az aktív együttműködés és a hatóság megerősített jogkörében hatékony fellépés mutatkozott meg, az idei év egyik legfontosabb témája, az eldobható e-cigaretták és a gyógynövényből készült hevítőrudak kapcsán. Ezen új termékek megjelenését és elterjedését trafikos társainktól kapott információk alapján jeleztük a hatóság felé. A hatóság határozott tiltással és bírsággal illette az eldobható e-cigaretták forgalmazóit és használóit, míg a gyógynövényes hevítőrudak kapcsán törvényjavaslat készült arra, hogy ezeket csak a trafikokban lehessen árusítani. Érdekképviseleti szakmai szervezetként azonban a jövő és a jelen problémáival is foglalkoznunk kell. Sok még a teendő előttünk, hogy csak egyet említsek: a rezsiárak elszabadulása jelentős többletkiadást ró a dohányboltokra, ami ha így marad, akkor a működésüket is veszélybe sodorja. Ezért javaslatokat fogalmaztunk meg a jogalkotónak, a kisvállalkozások fennmaradása és a munkahelyek megőrzése érdekében. Bízunk benne, hogy ebben a kérdésben is pozitív fejlemények történnek majd. Egyúttal a tekintetünket az uniós döntéshozók felé is fordítjuk, hiszen a következő években számos fontos, a dohányszektor egészét érintő jogszabály elfogadása várható. Hála a CEDT áldozatos munkájának, most már mi is ott lehetünk és képviselhetjük a trafikosok érdekeit a döntéselőkészítő folyamatok során.
Új fejlemény a lap megjelenésének időpontjában, és így talán még nem is talált utat magának a hír a kollégák felé: az Európai Unió döntése alapján valószínűleg alig egy évig lehet már csak forgalmazni az ízesített hevítőrudakat. Ez egészen biztosan nagy hatással lesz a dohányszektorra és a fogyasztói magatartásra is, azonban nincs okunk megijedni. A dohányszektor kifejezetten innovatív iparág, sok az új fejlesztés, nemzetközi kitekintésben látjuk, hogy már több olyan megoldás van, amiben a fogyasztók új alternatívát keresnek. A változás a működési környezetünk része: mióta létrejött a trafikrendszer, óriásit fordult a világ. A dohányüzletek több olyan változást éltek már meg, ami alapjaiban alakította át a munkánkat. Uniós előírás nyomán bevezettük a dohánytermékek nyomonkövetési rendszerét (track and tracing), utána következett az ízesített dohány termékek kivezetése a piacról, végül az idei év elejétől jött az egységes csomagolás. Mindegyik nagy változást úgy tudtuk véghezvinni, hogy ebből a fogyasztóknak a lehető legkevesebb kellemetlensége adódjon, amihez nélkülözhetetlen volt a dohányboltban dolgozók felkészültsége, rátermettsége és szakmai tudása. A trafikok pedig fennmaradtak és folytatni tudták működésüket. A dohányszektor kínálata és a fogyasztói szokások a szemünk előtt alakulnak át, egyre több új terméktípus jelenik meg és tesz szert robbanásszerű népszerűségre, egyúttal a hagyományos dohánytermékek iránt csökken az érdeklődés.
Szeretnénk ennek az átalakuló dohány kiskereskedelmi szektornak aktív formálói, a jogalkotók érdemi partnerei lenni annak érdekében, hogy a trafikok még hosszú ideig kiszámítható megélhetést és biztos jövőt kínáljanak minden ott dolgozó kollégánk számára.
(Forrás: Trafikosok Lapja)
